Emberi papillomavírus hpv család

Mit tehet a citológiai vizsgálat megbízhatóságának javítása érdekében?

A lappangási időszakban a vírus rejtve, de mindvégig jelen van a fertőzött sejtekben, és így mód van a HPV-fertőzés felderítésére és a védekezésre. A vírus többféleképpen is kimutatható. Sokszor - de sajnos, nem minden esetben - a papillomavírusra valló jellegzetes elváltozások találhatók a hüvely és a méhnyak nyálkahártyájának sejtjeiben, amelyet a rák citológiai szűrése a papilloma eltávolítása a torokban a vizsgálatot végző citológus felismer, és a leleten jelzi a HPV valószínségét a szűrővizsgálatot kérő nőgyógyásznak.

A citológiai kép csak a fertőzés meglétére utal, de ezen emberi papillomavírus hpv család alapon nem lehet meghatározni, hogy csekély, átmeneti vagy nagy rizikójú fertőzésről van-e szó.

Ezután a nőgyógyász újabb sejtmintát küldhet a speciálisan felkészült laboratóriumokba, ahol a HPV-kimutatás és -típusmeghatározás is elvégezhető. Ez nem egyszerű feladat, és a választott módszer attól is függ, hogy kevés vagy sok vírus van-e jelen a nyálkahártya sejtjeiben. A legérzékenyebb vírusazonosítási eljárás a polimeráz láncreakció, amelynek segítségével már az egy-két sejtben megbúvó néhány vírus is megtalálható. Nagyon fontos tudni azonban, hogy a férfiak részéről fennáll a visszafertőzés veszélye, azaz egy vírushordozó férfi újra megfertőzheti a betegségéből kigyógyult partnerét!

Ezért javasolt, hogy az a férfi, akinek partnerét méhnyakrákkal vagy rákmegelőző állapottal kezelték, végeztessen el egy olyan vizsgálatot, amelynek során megállapítják, hogy ő maga fertőzött-e a HPV-sal. Amennyiben a vizsgálat HPV-fertőzést igazol, de nincs látható hámelváltozás a nemi szerven, akkor általában a fertőzött sejtréteg - alulról felfelé pótlódva - hónap alatt lelökődik.

HPV

Tipp: ezalatt javasolt az emberi papillomavírus hpv család alkalmazása az együttlétek során. Meg kell azonban jegyezni, hogy a gumi óvszer sem jelent százszázalékos biztonságot a vírusfertőzéssel szemben, mivel a vírus bármilyen fertőzött bőrfelületről átkerülhet a partner bőrére.

További hpv vaccine for male a szakemberektől kérhetők, akik javasolhatnak helyben ható vírusellenes kezelést is.

Ha már baj van. Ha a méhnyakrák már kialakult, a méhet okvetlen el kell távolítani. A műtét típusa és a műtétet követő utókezelés módja a daganat korai vagy előrehaladott stádiumától függ. Az előrehaladott méhnyakrákok esetén leginkább sugár- vagy gyógyszeres kezelést alkalmaznak. Mindezekről bárki részletes felvilágosítást kaphat nőgyógyász vagy onkológus orvosától. Ilyenkor okvetlen érdemes immunerősítő kiegészítő kezelést is alkalmazni, mely segít a szervezetnek a kóros sejtek felismerésében és eltávolításában, ill.

A megelőzés a leghatékonyabb! A méhnyakrák kialakulásának kockázata nagymértékben csökkenthető gondos, a szervezetünkért felelős egészségmegőrző magatartással. A méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja, ha a rákmegelőző állapotot vagy a rák legkorábbi stádiumát időben észreveszik és kezelik.

A nőgyógyászati vizsgálatok, illetve a citológiai vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a Ebben a spontán gyógyulásban az immunrendszernek van fontos szerepe. Éppen ezért tanácsos helyes táplálkozással, természetes kiegészítőkkel, stresszcsökkentő módszerekkel az immunrendszerünket erősíteni, illetve az immunrendszerünk ellen ható tényezőket pl. Gasparics Roland-dr. Mit tehetünk, ha már kialakult a daganat? Jelentősen felgyorsítja a sejtek regenerálódóképességét.

Balaicza, E. Ezért elsôsorban három vírus tehetô felelôssé: a hepatitis B vírus májrákot, az Epsein-Barr vírus orr-garat rákot, illetve nyirokszövet eredetu rosszindulatú daganatokat, a humán papillomavírus, a HPV pedig bôrdaganatokat, de fôleg méhnyakrákot és egyéb genitális rákot okoz.

Az említett vírusok DNS-bôl épülnek fel, vagyis ugyanabból az örökletes anyagból, amely a növényi, állati, emberi sejtek muködését is szabályozza. Az utóbbi években kezdtük megérteni, hogy ezek a vírusok hogyan okozhatnak daganatot és milyen módon védekezhetünk ellenük. A vírusok, így a daganatot kiváltó DNS vírusok nem képesek önmagukban szaporodni.

5 tévhit a HPV-ről

Ehhez mindig egy magasabbrendu élô sejt közremuködése szükséges. A vírusok — bejutva a szervezetbe — beépülnek az egészséges sejtekbe, köztük olyanokba is, amelyek feladata a szövetek saját elöregedett sejtjeinek pótlása. Az átkódolás visszahat a gazdasejt saját életmuködésére, mert például a humán papillomavírus kikapcsolja a sejtben lévô védekezô mechanizmusokat, amelyek saját örökítô anyagának DNS-ének épségéért felelôsek. Ezután a fertôzött sejt már nem képes kivédeni a benne lévô vírus, vagy a környezetbôl bejutott rákkeltô anyagok további DNS-t károsító hatását.

Ez olyan láncreakciót indíthat meg, amelynek következtében a sejt fokozatosan elveszti a környezô sejtekkel való emberi papillomavírus hpv család képességét, egyre gyakrabban és szabályozatlanul osztódik, végül ráksejtté alakul át. A méhnyakrák világszerte a nôket fenyegetô második leggyakoribb rosszindulatú daganat. A fejlett országokban lakosra évente 10 új megbetegedés esik, a fejletlenebb országokban ez az arány ennek négyszerese.

Az epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a méhnyakrákok és az egyéb genitális carcinómák több mint 90 százaléka összefügg a humán papillomavírussal HPV. A HPV az egész világon megtalálható és legalább 70 alfaja különböztethetô meg. Ezek közül emberi papillomavírus hpv család 35 féle emberi papillomavírus hpv család a nemi szervek tájékán, a genitális traktusban fordul elô és ez a ma ismert leggyakoribb szexuális úton fertôzô ágens.

A különféle genitális HPV törzsek elterjedése jelentôs földrajzi és etnikai különbségeket mutat. Egyes változatok gyakorlatilag csak Észak-Amerikában, mások fôleg Afrikában találhatók. Néhány, a világon szétszórtan elôforduló ritka HPV variáns jelenlétét kimutatták a legalább éve elszigetelt közösségekben élô dél-amerikai indiánoknál is.

HPV fertőzés

Ez a megfigyelés azt a feltevést támasztja alá, hogy a papillomavírus már azelôtt megjelent, mielôtt az emberi faj kialakult és az egyes etnikai csoportok szétváltak. Az európai és így a magyar lakosság genitális HPV fertôzöttségérôl nincsenek pontos adatok. Egyes becslések szerint a szexuálisan aktív fiatal nôk fertôzöttségi aránya százalék.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeket az asszonyokat feltétlenül a rosszindulatú daganat fenyegeti.

A HPV törzsek egyik csoportja szerencsére csak jóindulatú hámelváltozást okoz, ami könnyen eltávolítható. A lappangási idôszakban a vírus elrejtve, de mindvégig jelen van a fertôzött sejtekben és így mód van a HPV fertôzés felderítésére és a védekezésre. Sokszor — de sajnos, nem minden esetben — a papillomavírusra valló jellegzetes elváltozások találhatók a hüvely és a méhnyak nyálkahártyájának sejtjeiben, amelyet a rák citológiai szurése alkalmával a vizsgálatot végzô citológus felismer és a leleten jelzi a HPV valószínuségét a szurôvizsgálatot kérô nôgyógyásznak.

A citológiai kép csak a fertôzés meglétére utal, de ezen az alapon nem lehet meghatározni hogy alacsony, átmeneti, vagy magas rizikójú fertôzésrôl van-e szó. Ezután a nôgyógyász újabb sejtmintát küldhet a speciálisan felkészült laboratóriumokba, ahol a HPV kimutatás és típus-meghatározás is elvégezhetô. Ez nem egyszeru feladat és a választott módszer attól is függ, hogy kevés, vagy sok vírus van-e jelen a nyálkahártya sejtjeiben. Erôs fertôzés esetén a vírusok burokfehérjéje speciális szöveti immun-reakcióval a sejtmagokban láthatóvá tehetô.

Elviekben hasonló módszerrel a vérben keringô vírusfehérje ellenes anyag is kimutatható.

Humán papillomavírusok

Más esetben gén-technológiai eljárásokat kell alkalmazni. A bemutatott ábrán az egyik génvizsgálati módszerrel úgynevezett in situ hibridizációval láthatóvá tett nagymennyiségu vírus figyelhetô meg a méhnyak nyálkahártyájának sejtjeiben.

A legérzékenyebb vírus-azonosítási eljárás az úgynevezett polimeráz láncreakció, amelynek segítségével akár a csupán egy-két sejtben megbúvó néhány vírus is megtalálható. HPV tipizálás szükséges az alacsony, az átmeneti vagy a magas rákkockázat meghatározásához, a fertôzés megelôzésének elôsegítéséhez, és a — még kísérleti stádiumban lévô — vírusellenes vaccináció stratégiájának kialakításához.

Humán papillomavírus

Mit tehetünk, ha valamely vizsgálat HPV fertôzést derített ki? Ha a rákkeletkezés szempontjából alacsony kockázatú vírusfertôzésrôl van szó, és nincs látható nyálkahártya elváltozás, megelégedhetünk a rendszeres citológiai kontrollal.

Ha a nôgyógyászati vizsgálat kóros elváltozást derített fel és különösen, ha a magas kockázatú HPV 16 fertôzés is fennáll, de rosszindulatú daganat még nem alakult ki, a kóros emberi papillomavírus hpv család egyszeru mutéttel konizáció el lehet távolítani. A mutét akkor is elvégezhetô, ha már súlyosabb, rákot megelôzô állapot áll fenn. Ez nem befolyásolja a késôbbi fogamzóképességet.

Mutét után sokszor már nem tudunk kimutatni HPV fertôzést, néha azonban még visszamaradhatnak rejtett vírusok. Emberi papillomavírus hpv család, valamint az újrafertôzés veszélye miatt érdemes továbbra is rendszeres citológiai szurôvizsgálatot kérni. Itt jegyzem meg, hogy újabban egy ígéretes HPV-ellenes gyógyszer klinikai bevezetésének elôkészítése folyik, ami esetleg feleslegessé teszi ezt az egyszeru mutétet is, vagy segít a megelôzésben.

Ha a méhnyakrák kialakult, a méhet el kell távolítani. A mutét típusa és a mutétet követô utókezelés módja a daganat korai vagy elôrehaladott stádiumától függ.

Tájékoztató a 2018/2019. évi HPV elleni iskolai kampányoltásról

A leginkább elôrehaladott méhnyakrákok esetén sugár- vagy gyógyszeres kezelést alkalmaznak. Mindezekrôl bárki részletes felvilágosítást kaphat nôgyógyász- vagy onkológus orvosától. Összefoglalva: megerôsítem, hogy a HPV fertôzés és a carcinóma kialakulásának megelôzésében fontos a méhnyak gyulladásos megbetegedéseinek idôbeni kezelése, a hüvely élettani pH-jának visszaállítása, illetve a rendszeres onkológiai- és citológiai kontrollvizsgálat.

Ha mindezek ellenére is kialakul a méhnyakrák, nem kell kétségbe esni, ez ma már idôben elkezdett kezeléssel eredményesen, jó eséllyel gyógyítható.

Miért is okozhat rákot a HPV?

Mostanáig több mint alfaját különböztették meg, melyek egy része a bőrt, másik része a nyálkahártyákat betegíti meg. Ez utóbbiakhoz tartozó mintegy 60 HPV-típus fertőzheti meg a méhnyak, a szájüreg, a garat, a gége, a nyelőcső, a végbélnyílás környéki régió vagy a hímvessző hámját, és ugyan nem egyforma gyakorisággal, de rákot okozhat.

Korábbi járványtani vizsgálatok azt is igazolták, hogy a HPV a ma ismert leggyakoribb szexuális úton fertőző kórokozó.

Ehhez mindig egy magasabbrendű élő sejt közreműködése szükséges.